A kínai emberek 5000 éves történelemre hivatkoznak, melynek kezdetei a mítoszok és legendák világába vezetnek, miközben ez a történelem nem más, mint a dinasztiák láthatóan végtelen sorozata. Az első dinasztia neve Xia volt, létezése már régészetileg igazolható. Valószínű, hogy Kr.e. 2200 és 1700 között uralkodtak tagjai. Számos legenda maradt fenn róluk. Istenszerű uralkodóknak és császároknak tartották őket, akik ajándékul adták az élet, a vadászati és mezőgazdasági ismeretek jutalmait. A következő dinasztiák igazolt létezése hasonlóan bizonytalan, de egyre inkább világosabbá vált a létük, olyan mezőgazdasági társadalmak létezését igazolva, melyek az ősök imádatának egyféle formáját gyakorolták. A Zhou időszak (Kr.e. 1100 - 221) alatt jött létre az a tartós politikai koncepció,amely a "mennyország meghatalmazottja"-ként tartotta az uralkodókat, ez a cím biztosította az irányítás jogát, tagadta a rosszat és a korrupciót. Ezek a nézetek támasztották alá azt a későbbi taoista nézetet, hogy a mennyország a rosszallását olyan természeti katasztrófákon keresztül fejezi ki, mint földrengések, árvizek, és a bogarak inváziója. A taoizmussal együtt tűnt fel a Zhou időszakban a konfucianizmus is.
|