Pokémon

A pokémon szó jelentése: Zsebszörnyek

A Pokémon arról szól, hogy vannak emberek, akik Pokémonokat (kis állatszerű lények, mindenféle különleges erővel) nevelnek, és őket harcoltatják a különleges erőikkel. Minden edzőnek az az álma, hogy ő legyen a legerősebb.

Nagyon sok Pokémonos játék jelent már meg köztük: Pokémon Sapphire, Ruby, Crystal, Red, Stadium stb... Ezeket a játékokat innen töltheted le:

>>>>Letöltés<<<<

Itt találhatsz pokés oldalakat amelyen megtudhatod mi a pokémon.

www.dani91.try.hu   (az egyik szerkesztő oldala)

www.krisipoke.try.hu    (az Második szerkesztő oldala)

http://bagszipoke.dox.hu

www.pokemon.com

Az egész világon végigsöprő Pokémon-jelenséget a mindezidáig legnagyobb példányszámban elkelt Game Boy játék indította el, ehhez csatlakozott a tévésorozat, majd könyvek, lemezek és videokazetták is kiadásra kerültek. Már régen nem egyetlen márkanévhez kapcsolódó kereskedelmi kampányról van szó, ezen túlnőtt a Pokémon, hiszen a babák vagy a számítógépes játékok piacán is vezető helyen van. Nem is beszélve arról, hogy az Interneten hogy elburjánzottak a hivatalos és nem hivatalos Pokémon-honlapok. Jelenleg a "Pokémon" a hatodik leggyakoribb szó, amire rákeresnek az Interneten. És most a moziban is megjelenik a Pokémon mindenütt a világon, miután a film eredeti japán változatát átszabták a nyugati kultúra ízlésvilágához igazodva. A Nintendo, amely Ázsián kívül mindenhol birtokolja a Pokémonhoz kapcsolódó jogokat a 4Kids Entertainment nevű céget kérte fel az adaptációs munkák kreatív részének elvégzésére. Norman Grossfeld, Michael Haigney és John Touhey radikálisan átírták a forgatókönyvet és új elemekkel gazdagították a történetet. Ezen kívül új zene is készült a filmhez, ezt a munkát John Loeefler és Ralph Schuckett kooordinálták és a legdivatosabb popelőadókat nyerték meg közreműködőnek, többek között az M2M, Christina Augilara és Britney Spears számai hangzanak el a filmben. A japán rajzfilm eredeti háttereit megőrizve fejlesztették tovább a film képi világát, de például digitális technika segítségével lecserélték az utcai feliratokat.

Norman Grossfeld: "A film, amelyet létrehoztunk, ötvözi a legjobb japán animációs hagyományokat és a popkultúra dinamizmusát. Ezenkívül megjelenik benne Mew, a titokzatos, a legnagyobb a Pokémon is, akit a videojátékban sohasem lehet megszerezni és aki nem szerepelt még a tévésorozatban sem. Azt hiszem, ez komoly vonzerőt jelent majd a Pokémon-rajongók számára. Ha sarkítva fogalmazok, akkor "amerikanizáltuk" a japán rajzfilmet, pontosabban szólva úgy dolgoztuk át, hogy megfeleljen a nyugati piac elvárásainak, hiszen nemcsak Amerika számára készült az új változat, ezt fogják vetíteni Európában és Ausztráliában is. Nem arról van szó, hogy elégedetlenek voltunk a japán kollégák munkájával, ők igen kiváló filmet készítettek. Csak a japán forgatókönyv kidolgozatlanul hagyta a történet néhány pontját, mi egyszerűen megpróbáltuk követhetőbbé, érthetőbbé tenni az egészet. Abból indultunk ki, hogy olyanok is be fognak menni a moziba, akik csak nagyon keveset vagy semmit sem tudnak a Pokémonról, és nekik is nyújtanunk kell valamit. Tehát a film nemcsak a megszállott Pokémon-játékosok számára készült. Más szempontból viszont a Pokémon népszerűsége óriási lehetőséget és egyben felelősséget is rejt magában, nem lehet megkerülni a dolgot, hogy ezt felhasználva bizonyos üzeneteket juttassunk el a nézőhöz. Nagyon fontos, hogy a gyerekekben mi marad meg a filmből pár hét múlva, mit szűrnek le belőle. Nyilván gondolkodnak róla és beszélgetnek majd egymás között, és egyáltalán nem közömbös, hogy mit sugall a film abból a szempontból, hogy milyen módon lehet hatalmunk mások fölött és ezt mire szabad és mire nem szabad felhasználnunk. Fontos üzenete még a filmnek, hogy ha csak lehet, el kell kerülni a harcot, tudni kell kezelni az érdekek különbözőségét. Azt is világosan meg akartuk fogalmazni a filmben, hogy nyilván senki sem tehet arról, hogy milyen körülmények közé születik, de nem szabad mindent a külső körülményekre ráfognunk. Mindenki saját magáért felelős és mindenkinek a legjobbat kell kihoznia magából, függetlenül a külső feltételektől. Azt szeretnénk, ha ezek a gondolatok fogalmazódnának meg a gyerekekben a film kapcsán. Azért is szükséges volt újragondolni a forgatókönyvet, mert a mozifilm más műfaj, mint a tévésorozat, szélesebb ívű mesét van lehetőség elmondani a moziban, mint egy-egy rövid részben a televízióban. És rögtön kiderült számunkra, hogy a Pokémon világa kiválóan alkalmas erre, "van benne annyi", hogy újabb mozifilmek is szülessenek a témában, nem véletlenül kapta ez a rész "Az első film" alcímet. Biztos vagyok benne, hogy a következő évben már jön a második rész, aztán meg a továbbiak… Olyan mélységei vannak a Pokémonnak, olyan lehetőségeket rejt magában, hogy ilyen kreatív csapat segítségével, amellyel rendelkezünk (külön gárda foglalkozik a figurák és egy másik a történet fejlesztésével) a Pokémon-sorozat az új évezred sikertörténete lehet."
A Pokémon-őrület Japánból indult el, a Nintendo 1996-ban dobta piacra új Game Boy videojátékát, még "Pocket Monsters" néven. A két fiatal tervező Satoshi Tajiri és Tsunekazu Ishihara sok díjat elnyertek új játékprogramukkal, amely rövid idő alatt nagy divat lett és minden lehetséges eladási rekordot megdöntött az amúgy gyilkos verseny színteréül szolgáló japán játékpiacon. A Pokémon (így rövidítették később az eredeti nevet és ez lett a bejegyzett márkanév is) olyan interaktív játék, amely lehetőséget ad az ifjú játékosknak (ők a Pokémon-mesterek), hogy egyre több fajta Pokémont gyűjtsenek (jelenleg már több mint százötven fajtája van a Pokémonnak) és a többi Pokémon-mesterrel folytatott harc során gyarapítsák gyűjteményüket. Minden Pokémon-mesternek az a célja, hogy a harcok során szerzett érdemek eredményeképpen végül elnyerje a "Világ Legnagyobb Pokémon-mestere" címet.
A Pokémon világa azonban meglehetősen összetett, ezért nem olyan egyszerű megszerezni egy-egy Pokémont. Mindegyik lénynek különböző képességei vannak, attól függően, hogy éppen melyik elemhez kötődik a négy (tűz, víz, föld, szél) közül. A Pokémon-mestereknek nemcsak kézügyességre, problémamegoldó-képességre és stratégiai érzékre van szükségük a Pokémon-csaták során, hanem fejből kell tudniuk, hogy melyik Pokémon-fajnál milyen harcmodor a legmegfelelőbb. A Pokémon-mestereknek ezenkívül arra is ügyelniük kell, hogy a siker érdekében folyamatosan gondját viseljék Pokémonjaiknak és tanítsák is őket. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a megszerzett Pokémon fejlődik, egyre erősebb és erősebb lesz.
Ami megkülönbözteti ezt a játékot a többi hasonló szoftvertől az a fantáziadús és összetett világ, valóságos mitológia, amely hátteret nyújt neki, és amely a huszadik század tudományos és technikai eredményeit építi be magába. Habár a Pokémon-mesterek "harcolnak" egymással és ehhez Pokémonjaikat használják fel, itt senki sem öli meg a másikat, a legyőzött Pokémonok csak elvesztik egy időre az eszméletüket. A tervezők hat évig dolgoztak a programon és olyan párját ritkító kreatív munkát végeztek, amelynek eredményeképpen megunhatatlan, rendkívül sokrétű játék jött létre.

Gail Tilden: "Japánban a videojáték sikere nyomán hamarosan megjelentek a Pokémon-képregények és a szereplőket ábrázoló bábuk, csereberélhető matricák, majd elindult a tévésorozat is. Ekkor a Nintendo of America megvásárolta a márkanév Ázsián kívüli használati jogait és engem bíztak meg a vállalat új szekciójának vezetésével. Megkapó, ahogy a gyerekek ragaszkodni tudnak egy-egy Pokémonhoz, akárcsak Ash Pikachuhoz a filmben. Emellett a játékban elengedhetetlen, hogy a Pokémon-mesterek összefogjanak, megtanuljanak együttműködni egymással. A Nintendo felismerte, hogy a gyerekek bárhol a világon méltányolni fogják a játék újszerűségét, mint ahogy Japánban is tették. A Pokémon ott valóságos kulturális tényező lett, része a mindennapoknak. A Nintendo először a tévésorozatot vásárolta meg és 1998 szeptemberében vetíteni kezdték Amerikában a szinkronizált változatot. Ahogy a vásárlók néhány hét alatt a tévéből megismerték a Pokémont, már piacra is dobtuk a videojátékot, ennek kiugró sikerét követően pedig a képregényfüzeteket, matricasorozatokat és CD-ket, videokazettákat. A Pokémon Game Boy videojátékokból eddig több mint négymillió darabot adtak el az Egyesült Államokban, még mindig vezeti a sikerlistákat a műfajban."

Jeremy Hepworth: "Azért fizetnek, hogy egész nap videojátékot játsszam. Azért számítok szakértőnek, mert régebben csinálom, mint bárki más, én már akkor kaptam egyet, amikor még nem is került kereskedelmi forgalomba. Pokémon Yellow-val játszom, ez abban különbözik a Red vagy a Blue verziótól, hogy Pikachu mindenhova követ, pont mint a tévésorozatban vagy a mozifilmben is. Pikachu neve azt jelenti japánul, hogy elektromos egér, mert a Pokémon az nem egyszerűen valami állat, elektromágneses ereje is van. A Pokémon az Pokémon, semmivel se lehet összehasonlítani. És Pikachu a Pokémonok sztárja. Ő volt Ash legelső Pokémonja, és mindenhová elkíséri, összetartoznak. Ha a Game Boy-jal játszom, a Yellow típussal, akkor Pikachu mindenhol ott van. Ha mosolyog rám, akkor minden rendben van. Így mindig tudom ellenőrizni, hogyan állok. A legjobb úton vagyok, hogy én legyek a "Világ Legnagyobb Pokémon-mestere", próbálok minél több Pokémont megszerezni, hogy mind az én csapatomhoz tartozzanak. Tanítom is őket, hogy később használni tudjam az ütközetekben. A "Világ Legnagyobb Pokémon-mestere" az, aki megszerzett minden Pokémont és legyőzött minden Pokémon-mestert. Olyan ez, mintha a világ összes egyetemén diplomát szereznél."

Gail Tilden: "Nem sok ilyen hangot hallani, de a szülők néha tiltakoznak, hogy a Pokémon elvonja a gyerekek figyelmét a tanulástól. Meg hogy folyton beviszik az iskolába matricákat és cserélgetik őket egymás között. Nem értem, hogy miért ne tehetnék ezt, nagyon jó hely az iskola, sok gyerekkel lehet találkozni és új matricákra szert tenni. Akinek meg amúgy sincs hajlandósága a tanulásra, az úgyis mindig megtalálja a módját, hogy valami mással foglalja el magát helyette. A Pokémon viszont kiválóan fejleszti például a stratégiai képességeket. Meg kell tanulni együttműködni másokkal: kommunikálni, megtalálni a közös nevezőt, hogy senki se járjon rosszul. A Pokémon kapocs lehet különböző etnikumhoz vagy különböző társadalmi osztályhoz tartozó gyerekek között, közelebb hozza őket egymáshoz. Olyan gyerekek állnak szóba a Pokémon miatt egymással, akik egyébként sohasem kerülnének kapcsolatba. Ez sokkal fontosabb dolog, mint hogy a tanítási óra alatt egyesek matricákat küldözgetnek egymásnak a pad alatt és nem figyelnek a tanárra. A Pokémon igazából hasznos dolog és a kultúránk része lett, akárcsak a Super Mario vagy még korábban a Superman, hivatkozunk rá, beszélünk róla nap mint nap. A Pokémon most már velünk marad, és ez nem lehet véletlen, ez az átütő siker. Gondoljunk bele, hány meg hány figurából próbálnak óriási marketingkampánnyal divatot csinálni, aztán mégis eltűnik a süllyesztőben, pár hét múlva a kutya sem emlékszik rá. A Pokémon fontos valamiért az embereknek, azért ez a nagy érdeklődés iránta."

Jeremy Hepworth: "Amilyen hamar csak tudtam, megnéztem a filmet, szerintem nagyon rendben van. Igazán kiváló munka. Ahogy ott ülsz a moziban, mintha belekerültél volna a videojátékba, mintha ott rohangálnának körülötted az ismerőseid. Nem lehet megmondani, hogy mi a Pokémon. Nem csak egy játék vagy egy film vagy egy marék matrica. A Pokémon mindez együtt, éppen az a jó benne, hogy megnézed a filmet és utána a játékban ugyanazokkal a figurákkal találkozol. Ha tíz srácot megkérdezel, hogy mi a jó Pokémonban, akkor tíz különböző választ fogsz kapni. Mindenki mást talál meg benne, mindenkinek a sajátja lehet. A Pokémont sohasem lehet megunni, mert vagy százötven féle figura van. Meg kell tanulni, hogy melyiknek milyen tulajdonságai vannak. Erre jó a matricás cserélgetés, amíg "üzletelsz" a matricákkal, addig megtanulod, hogy kicsoda Pokeball és mit tud Rattata. Aztán ha találkozol velük a játékban, már könnyű dolgod van. Van akiknek, ez a gyűjtés és katalogizálás tetszik az egészben. Másoknak meg a versenyszellem, az állandó kihívás, hogy jobb legyél, mint a többi Pokémon-mester. Hogy a Pokémonjaid többre legyenek képesek mint a másik Pokémon-csapata. Olyanok is vannak, akik egyszerűen az izgalmat szeretik benne, a kalandokat, a változatosságot, hogy bármi megtörténhet. Mindenki azt találja meg a Pokémonban, amit keres. Hét éves kortól tizennégy éves korig ajánljuk, de én találkoztam már hatvanon túli szenvedélyes játékossal és négy éves gyerekekkel is, akik ugyan még nem tudtak olvasni, de a testvéreik elmagyarázták nekik, mit hogyan kell csinálni."

A Pokémon az évtized gyermekkultúrájának meghatározó jelensége lett, a tizenkét év alattiak körében a legnézettebb tévéműsor a Pokémon-sorozat. A Pokémon-hullám természetesen nem állt meg Amerikában, hanem továbbterjedt és már számos nyelven elkészültek a tévésorozatok és képregények új változatai. Az ausztrál gyerekek az amerikaikkal egyidőben lettek Pokémon-rajongók és 1999 tavaszától a spanyol nyelvű országokban is forgalmazzák a tévésorozatot, amelynek hatására természetesen mindenütt komoly mennyiségben találnak vevőre a videojátékok is. Európa sem maradhatott ki a Pokémon-mániából, az angol, a német vagy a holland gyerekek is 1999 áprilisa óta láthatják a sorozatot a tévében és a mozifilm hatására valószínűleg az európai országokban is egyre népszerűbb lesz a Pokémon minden formájában, erre lehet számítani Magyarországon is, ahol egyébként az egyik kereskedelmi csatorna már szintén vetíti a sorozatot. Annál is inkább valószínű a mozisiker is, mert a Pokémon - Az első film (Pokémon - The First Movie) Japánban a tavalyi év negyedik legnagyobb bevételét hozó film volt, Amerikában pedig az első öt napban akkora bevételt produkált, amekkorát még egyetlen film sem, amit november hónap folyamán kezdtek forgalmazni.